Úgy tartja a mondás, hogy „Aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik.”. Én próbálom továbbadni a gyerekeimnek a hagyományos magyar szokásokat, így a legtöbb ünnepet hagyományosan ünnepeljük meg. Ha Márton napja van, akkor nálunk az asztalra vacsorának valamilyen libás étel kerül.
Idén újítani akartam, és a megszokott sült libacomb helyett valami mást, de legalább annyira finom és különleges vacsorát akartam adni a családnak. Idén libamellből kaptam szépet a vacsora alapanyagának.
Egy volt csak a problémám, nem volt jó receptem hozzá, így elkezdtem az Interneten böngészni. Valami nem túl nehezet, nem túl bonyolultat kerestem, amihez lehetőség szerint nem kell különleges hozzávaló. Így találtam rá „Ízesélet” Mautner Zsófi libamell sültjére.
A képre kattintva lehet megnézni Mautner Zsófi videóját a libamell elkészítéséről.
Szerencsére ez a recept nem igényelt nehezen beszerezhető vagy drága hozzávalót. A libamellen kívül csak néhány zöld almára és hagymára volt szükség az étel elkészítéséhez. Fűszerekből sem kellet hozzá semmi különleges, csak kakukkfű, só és bors felelt a libamell tökéletes ízéért. Ezeket a fűszereket rendszeresen használom főzésem során, így biztosra mehettem, hogy nem lesz túlontúl különleges a családom számára a libamell sültem.
Örülök, hogy rátaláltam erre a receptre. A receptnek egy különleges része volt, a zöld almás püré. Kissé féltem, hogy a család hogy fogadja majd, de igazán különlegesen finom ízt adott az almapüré a sült libamellnek, és a család nagy részének ízlett. Biztos vagyok benne, hogy más sült hús mellé is ki fogom próbálni.
A mi Márton-napi libasültünk. A köret nálunk csak sima krumplipüré volt az almás szósz mellett, de így is nagyon finom lett.
Mindenkinek csak ajánlani tudom a receptet, mindenképp érdemes kipróbálni. Ha libamellből készítek Márton napi libasültet, akkor máskor is elő fogom venni ezt a receptet.
