Amióta jelentősen csökkentettem a szénhidrátbevitelt, egyre jobban kedvelem a savanyú és a csípős ízt. Érdekes dolog ez, úgy látszik, a cukor tényleg olyan függőséget okoz, melyből kilábalva teljesen átalakul az ízlésünk. Képtelen vagyok pl. akár egy pici szeletke tejcsokit is elfogyasztani, borzasztóan édesnek érzem, szinte marja a nyelvem és az egész szájüregem. Na de térjünk vissza a savanyú ízhez, ennek élvezete most egy citromtortában öltött testet.
Olyan receptet kerestem, ami ha nem is teljesen paleo, de nagyon könnyen paleósítható. Ennek a receptnek az összetevői között eleve nincs liszt, a cukrot paleós édesítőszerrel (Xukor) helyettesítettem, keményítő helyett pedig nyílgyökérlisztet tettem bele. Most az eredeti receptet írom le, akinek így tetszik, így süsse, akinek paleósan, az pedig változtasson raja hozzám hasonlóan.
Kell bele:
- 15 dkg vaj
- 4 tojás
- 10-15 dkg cukor (attól függ, mit szeretnék: legyen inkább édes, vagy inkább domborodjék ki a citrom íze)
- 2 citrom reszelt héja és kifacsart leve
- 20 dkg őrölt mandula
- 10 dkg keményítő
A citromokat mossuk meg, és csak akkor használjuk a reszelt héját is, ha biocitromot tudunk szerezni (és aztán használjuk el a citromot hamar, mert nem lehet olyan sokági eltárolni, mint a kezelt társait). Ha jó minőségű, magas gyümölcstartalmú citromlé van otthon, szerintem az is rendben van, nekem van most lime levem, egy picit abból is teszek majd bele legközelebb, ugyanis ennyi citromíz nekem még nem elég savanyú, mint amennyi a receptben van.
Na szóval, mihez is kezdjünk? Kikeverjük a kissé megolvasztott vajat a cukorral és a tojássárgájával, a reszelt citromhéjjal és a citromlével.
A fehérjéket habbá verjük, az őrölt mandulát, melybe a keményítőt előzőleg beleszórtuk, óvatosan a sárgájás masszához keverjük felváltva a tojáshabbal. Igyekezünk nem összetörni. Ha csomómentes, akkor bele vele a formába. 24 cm-es szilikon formám van, ezt használtam.
180 fokra előmelegített sütőbe tesszük (alsó-felső sütésre állítva a sütőt, ha van rá módunk), 10 percig ezen a hőfokon sütjük, majd visszavesszük 150 fokra, ezen sütjük még 40 percig.
Kiborítva a formából vagy ennyiben hagyjuk, vagy teszünk mellé lekvárt, joghurtot, vaníliafagyit (bár ekkor már messze kanyarodunk a paleós irányvonaltól). Én egy kis csoki ganache-t (ganázst) készítettem, ami borzasztó nagyképűen hangzik, holott ilyet főzni gyerekjáték: 1 dl tejszínt forrásig melegítettem (mikróban, de ezt nem mondjátok senkinek), ebbe 10 dkg étcsokit törtem, és addig kevergettem, míg elolvadt. A csoki olvasáspontja valahol 40 °C körül van (gondoljunk csak a gyerekek kezében szétolvadó szeletkékre), ezért anélkül is szétolvad a forró tejszínben, hogy együtt is melegítenénk.
A ganache-t a kihűlt citromtorta tetejére kenjük, ha van türelmünk, betesszük a hűtőbe, ha nincs, akkor így, nem egészen megszilárdult csokiburkolattal felvágjuk, és megesszük.
Mivel elég sok vaj van a tésztában, sütőpor, szódabikarbóna vagy élesztő pedig nincs, ezért a szerkezete elég tömör. Leginkább egy polentából készült tortához tudnám hasonlítani. Egyszerre 1 szelet bőven elég, így gazdaságos is.
