Ma egy különleges nap van nálunk. Ma ünnepeljük, hogy sok évvel ezelőtt, ezen a napon született meg az első lányom. Mára felcseperedett, és az egyetemet elvégezve kilépett a munka világába, ma volt az első munkanapja. Természetes, hogy ma csupa olyan finomság készül idehaza, amit ő is kedvel. Ünnepi süteménynek ma torta helyett diós kosárkát kért magának.
Diós kosárkának külön története van nálunk. Édesanyám nagyon finomra készítette, de sajnos ő már nagyon sok éve csak az emlékeinkben él. Épphogy kirepültem otthonról mikor őt elveszítettük, így nagyon sok finomság elkészítését már nem tanulhattam el tőle. Azokhoz az ételekhez, melyeket ő készített, és az élete alatt nem főztem vagy sütöttem, azokhoz azóta is nagyon nehezen nyúlok. Ilyen sütemény ez a diós kosárka is.
2014. karácsonyán sütöttem először, pedig a kosárka formákat (18 kerek és 18 ovális) már nagyon sok éve megvettem hozzá az Ikeában. Ezeket azóta már nem is forgalmazzák. A sütinek olyan nagy sikere volt a négy lányomnál és a férjemnél, hogy azóta már sokadszorra sütőm, és már minden félsz nélkül kezdek hozzá.
Diós kosárka (36-40 darab)
Tészta
- 40 dkg liszt,
- 26 dkg vaj,
- 13 dkg átszitált porcukor,
- 2 g sütőpor,
- csipetnyi só,
- 4 tojás sárgája
A száraz hozzávalókat egy keverőtálba tesszük, és kicsit összekeverjük. Hozzáadjuk a hideg vajat, és kézzel szétmorzsoljuk a lisztes keverékünkbe. Szétválasztunk 4 tojást (a fehérje kell a diós habhoz), és a sárgáját a tésztához adjuk, majd ezzel gyorsan készre gyúrjuk. Az elkészült tésztánkat a hűtőbe tesszük pihenni.
Diós töltelék
- 4 tojás fehérje,
- csipetnyi só,
- 2 evőkanál citromlé,
- 20 dkg átszitált porcukor,
- 20 dkg darált dió
A 4 tojás fehérjébe egy csipetnyi sót teszünk, és robotgéppel kemény habbá verjük. Ehhez akár több perc is kellhet. Ha már kemény a hab, akkor hozzáadunk 2 evőkanál citromlét, és a habverővel összedolgozzuk, majd kanalanként adagoljuk hozzá a porcukrot. A kész cukros tojásfehérje habhoz mehet a darált dió, de ekkor már óvatos mozdulatokkal, fakanállal dolgozunk, hogy a keveréssel a habot ne tegyük tönkre. Felhasználásig a habot hűtőbe tesszük.
Töltéshez
- kb. 15 dkg híg sárgabarack lekvár
Ha túl kemény lenne a lekvárunk, akkor egy kis víz segítségével hígíthatjuk fel, hogy könnyen kenhető legyen.
A fém formákba teszünk kb. egy nagyobb diónyi tésztagolyót, és jó alaposan belenyomkodjuk, hogy egyenletesen kitöltsük a formát. Figyelni kell, hogy ne legyen túl vékony, de túl vastag se a tésztaréteg. Annyi formát töltünk meg egyszerre, amennyit egyszerre be is tudunk tenni a sütőbe a tepsin. Nekem ez 18 kerek és 5 ovális formát jelent. A maradék tésztát visszatesszük a hűtőbe.
Következhet a lekvár, amiből egy pici mokkáskanálnyit teszünk a formába, és a kanállal szétkenjük, hogy mindenhol egyenletesen bevonjuk a kosárkák belsejét.
Ezután már csak meg kell töltenünk a kosárkákat a diós habbal. Mielőtt elkezdjük a habbal tölteni a formákat érdemes bekapcsolni a sütőt is, hogy előmelegítsük kb. 170 fokra. Minden kosárkába egy nagyobb teáskanálnyi habot teszünk, úgy, hogy az a formákat csaknem teljesen kitöltse. Sütés közben kicsit dagadni fog a diós töltelék. A maradék tölteléket visszatesszük a hűtőbe.
Az előmelegített sütőben kb. 20-22 perc alatt sütjük készre a süteményeket. Amíg sül az egyik adag, addig előkészíthetjük a következő adag formáit.
Ha megsültek a kosárkák, várjunk egy picit, amíg meghűlnek a fém formák, majd óvatosan kiemelhetjük a süteményeket.
A vajas tészta miatt nem kell attól tartani, hogy a kosárkák beleragadnak a formákba, a tészta minden hókuszpókusz nélkül könnyedén kijön. Nem törik szét, nem ragad le. Az azért tény, hogy a sütés után kicsit macerás elmosogatni a sütőformák kis redőit. Nem is csodálom, hogy csak ünnepi alkalmakkor készült ez a sütemény nálunk.
Nagy öröm nekem, hogy még a szuper-válogatós lányomnak is annyira ízlik, hogy születésnapi kívánság sütemény is lett belőle.
