A természet ereje 34. – Kelbimbó

A kelbimbó vagy bimbós kel Kínából terjedt el, a XVIII. századtól kezdve egész Európában termesztett és népszerű zöldségféle. A káposztafélék családjába tartozik. A kelbimbó palántákat május végén ültethetjük szabadföldbe, gyakran kerül ezért a borsó és egyéb, korán beérő zöldségfélék után másodvetésként a kiskertekbe. A magas szárán, a levelek tövénél fejlődnek ki a kis bimbók, amiket folyamatosan szedhetünk kora ősztől kezdődően. A fagyot jól tűri, de ha megfagytak a kelbimbók, akkor leszedés után rögtön fel kell ezeket használni.

Kelbimbó, bimbós kelA kelbimbó gazdag ásványi anyagokban. A kelbimbóban (100 g) található kálium (389 mg), foszfor (69 mg), kalcium (42 mg), nátrium (25 mg), magnézium (23 mg) és vas (1,4 mg) is. Vitaminok közül legnagyobb mennyiségben a C-vitamint (85 mg) tartalmazza, de ezen kívül található benne folsav, A-, E- és K-vitamin is.
A kelbimbót, sokan nem kedvelik az íze miatt, és ezért ritkábban kerül a családok asztalára, pedig sok hasznos ásványi anyagot és vitamint tartalmaz.

Nálatok gyakran kerül az asztalra kelbimbó? Ti szeretitek? Hogyan készíted el? Kérlek, oszd meg velünk a receptedet!

Én régebben rendszeresen panírozva készítettem el. A tojásba kevertem egy kis szerecsendiót, és szerintem nagyon finom íze lett. Sajnos, a család nem szerette annyira. Mostanában a zöldséges húsokhoz használok rendszeresen bimbós kelt is, más zöldségek mellett. Így a család nagy része szívesen fogyasztja.

Hivatkozás:

USDA tápanyag adatbázis – Kelbimbó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.