Kalandozásaim a paleo világában 13. -Hogyan kezdj hozzá

Hogyan kezdjek hozzá? -minden új elhatározást követő első kérdés ez. Hogyan reformáld meg az életedet, a háztartásodat, a gondolkodásodat, a családod hozzáállását, ha úgy döntöttél, ezentúl egészségesebben fogsz élni és enni? Borzasztóan nehéz kérdések ezek, jó, ha kéznél a segítség.

Tovább

Bridget Jones naplója 3. – Bolondulásig

Bridget Jonesra úgy gondolunk, mint a szingli lét legtipikusabb példájára. Aki mindig mindent elront, holott magában végigfuttatja a lehetőségeket, többféle forgatókönyvet is kreál, az életben viszont kellően ügyefogyott ahhoz, hogy ezek a teóriák mind boruljanak. A sorozat 2. kötetének végén azonban megszerzi az ő Marc Darcy-ját, nem kell többé szingliként élnie -vagy mégis? Ezért íródott a 3. rész 🙂

Tovább

Vass Virág: Sohaférfi

Vass Virág neve elsősorban a Nők Lapja és az Elle újságokból lehet ismerős. Egyedi stílusa, ütős szövegei már újságíró korában előrevetítették írói karrierjét. Könyveit mondhatjuk szerelmes regényeknek, lektűröknek, vagy ma divatos kifejezéssel élve chick lit-nek. És igencsak rosszul tesszük, ha fanyalgunk a műfaj láttán.

Tovább

Milly Johnson: Yorkshire puding Klub

Komolyan mondom, hogy nem szándékos, de rendre olyan könyveket hozok nektek bemutatni, melyeket nők írtak, és a témája is a nő.  A Yorkshire puding Klub halmozottan ilyen, hiszen nemcsak női szerző műve (Milly Johnson), hanem a főhőse nem is egy, hanem rögtön 3 nő. Akik nem mellesleg mindhárman gyereket várnak.

Tovább

Tóth Olga: Csupasz nyulak

Tóth Olga Csupasz nyulak című könyve olyan hatással van az emberre, hogy még ha nem dohányzik is, kedve kerekedne rágyújtani. Esetleg még egy hegyeset káromkodni is mellé.  Mert nem lehet ép ésszel felfogni, hogyan lehet egy teljesen átlagos család ennyire diszfunkcionális? És ez még csak azzal sem magyarázható egészen, hogy hát azok (mármint a hatvanas évek) más idők voltak.

Tovább

Marian Keyes: A legfényesebb csillag

Vannak írók, kiknek könyveit olvasni otthonos érzés, így vagyok Marian Keyes regényeivel is. Nem azért, mert a művei egy kaptafára készülnének, és ha egyet olvastál tőle, akkor mindet olvastad, inkább apró kis nüanszok ezek, amit megmosolyogsz, hogy igen, ismerős momentum, szeret írekről írni, szívesen kreál nagycsaládokat, a nőfigurái pedig a legkevésbé sem klasszikus háziasszony-típusok.

Tovább

Fábián Janka: Lotti öröksége

Fábián Janka: Lotti öröksége

Fábián Janka -kinek neve úgy hangzik, mintha maga is egyik regényének hősnője volna- ma hazánk egyik legismertebb írónője. Nemrégiben egy író-olvasó találkozón azt mondta, az ő regényeiben érződik, hogy azokat egy nő írta, és csak némely igazán különleges tehetségű írónő, mint Szabó Magda, vagy Jókai Anna tud nemtelenül írni, vagyis az írásaikból nem lehet közvetlenül az író nemére következtetni. Azt hiszem, a Lotti öröksége nemtelen regény a szó legnemesebb értelmében, hiszen semmi baj sincs azzal, ha egy női író nőként van jelen a könyve lapjain.

Tovább

Bor, mámor, Provence

Bor, mámor, Provence

Manapság reneszánszukat élik azok a könyvek, melynek főhőse -kilépve a hétköznapok taposómalmából – mediterrán vidékre költözik, vesz (vagy örököl) egy házat, ahol folyik a bor, éled a mámor, háttérnek pedig ott a provence-i táj. Az ilyen könyvek sikere teljesen érhető, hiszen ki ne szeretne kiszakadni a teljesen átlagos életéből, és egy olyanba csöppenni, amiről csak csodás útikönyvekben,  romantikus regényekben olvasott?

Tovább

Bárdos András-Kern András: Ezt nem lehet leírni

Kern András és Bárdos András könyve

Szeretem az életrajzi könyveket. Azokat még jobban, amik kortárs híresség életét mutatják be, hiszen így egy kicsit úgy érezhetem, mintha ismerném a főhőst. Bárdos András könyve Kern Andrásról pont az a fajta, aminek elolvastával úgy érezzük, sikerült közelebb kerülnünk egy képernyőn látott színész életéhez. Még akkor is, ha ő maga úgy érzi: ezt nem lehet leírni.

Tovább