Közösségi kertészkedés a nagyvárosban 7.

Egyre több a napsütéses órák száma, így én is egyre több időt tölthetek a közösségi kertben. Nagyon szeretem nézni, ahogy lassan újra életre kel a kert, kibújnak az első növénykék, pattannak a rügyek a bokrokon, fákon.

A február elején ültetett magjaim március elejére kikeltek, és azóta is napról-napra, szépen növekednek. Felénk nem voltak nagy fagyok, csak apró deresedések reggelente, de a biztonság kedvéért az eperre vett fátyolfóliám maradékával letakartam február elején a veteményesem.

Magaságyás 2016 március 12

Magaságyás 2016. március 12.

Magaságyásban olyan kevés helyem maradt, hogy az eper-ültetvényem és a kerítés közötti részt is elkezdtem művelni. Ide ültettem kétféle borsót és sorok közé hagymát, amit újhagymaként tervezek majd felhasználni.

Hátsó kert 2016 március 12

Hátsó kert 2016. március 12.

A mini-melegházban a szárzeller és az articsóka még nem kezdett el bújni, így március 20-án elkezdtem próbálkozni a palántaneveléssel a lakásban. Az itthoni palántanevelőben próbálkozik a kibújással 8 articsóka mag, 8 szárzeller mag (csipesszel egyenként téve a cserépbe) és 8 édeskömény mag.

Palánta nevelés 2016 március 20

Palántanevelés 2016. március 20.

A kertben még sok fotózni való nincs, de karácsonyra kapott a család egy kis drónt, ami videót is tud készíteni. Március elején, a hosszú hétvégén tudtuk kipróbálni először, a szél kicsit fújt, és még van mit tanulnunk az irányításáról. Ezzel viszont már felülről is meg tudom mutatni a mi kis közösségi kertünket és az én területemet. A videó elejére tettem néhány képet, hogy dokumentáljam – leginkább magamnak – hogy áll a veteményesem. Az első két kép februári borsóról készült, a két kép között 4 nap eltérés van, már ennyi idő alatt is látványosan növekedett a borsóm.